Hollók Kódexe

Mely íratott az Úr 2009. esztendeiben

 

Azon tényekről, miért szükséges erkölcsi és etikai kódexet összeállítani egy Lovagrend, így a Fekete Hollók Rendje számára.

 

I. A Válságról és a Kódex ebben elfoglalt helyéről

Világunk az erkölcsi, etikai, szellemi romlás irányába indult. Egy hosszabb történelmi folyamat részeként egy Világválság tanúi vagyunk. Gazdasági és szellemiek tekintetében egyaránt. Nem kell bizonygatnunk, gondoljunk a diákgyilkosságokra, erőszakos cselekményekre, az emberek egymás elleni uszítására, a szellemi képességek csökkenésére.
 A makrokozmikus folyamatok mindig kihatnak az egyénekre is, láthatatlanul és alattomos módon fejtik ki szép lassan hatásukat. Mi ez ellen szeretnénk tenni oly módon, hogy irányt mutatunk sajátjainknak, tartást adva nekik. Példát adva magunknak, de szűkebb és tágabb környezetünknek, Kaposvárnak, Somogy vármegyénknek és Hazánknak is.

II. A Kódex szükségességéről

Köztünk is előfordulnak nézeteltérések. Mindannyian gyarló emberek vagyunk, hibáink és esendő emberi mivoltunk azonban nem ment fel Bennünket a tettek és következmények súlya alól. Rendünk tagjainak tehát kell egy menedék, egy biztos pont a Regula mellett, mely erkölcsi-etikai bástyaként erőt és méltóságot ad e nehéz időkben. Ami összetartozásunkat és egyben a követendő mintát adja azoknak, akik rendtagok, lovagok, vagy más egyéb, ősi hagyományokhoz hű hölgyek, harcosok kívánnak lenni

III. A mintákról

Minden időkben létezett a harcosok számára valamiféle erkölcsi kódex, különböző előírások formájában. Gondoljunk Japánban a szamuráj Becsületkódexre, a spártai harcosok szigorú és egyént semmibe vevő kemény előírásaira, a Templomos Lovagrend halált megvető Regulájára. A számunkra alapot adható mű a középkori Európában született, mely nem más, mint a lovagok számára, Ramon Llull által a XIII. században összeállított „Könyv a lovagi erényről” című summázatja. A fegyelmezett harcos mintaképe átnyúlik időkön és tereken át. Nem mozdíthatja el a küzdő, önmagát legyőző és formáló embert semmilyen világi és politikai erő. Mert az Égben keresendő gyökere mindazoknak a dolgoknak, mely az emberi közösségeket összetartja. S ezek közül legfontosabb a Szeretet.

Azon eszmékről, melyek az udvarhölgyek és harcosok erényeit megadhatják.

 

      1. Erkölcsösség, állhatatosság

Kit nevezhetünk ma erkölcsös embernek? Ugyanazt, ki minden időben megállja a helyét. Az erkölcsösség kiterjed a párkapcsolatok tisztaságára, a másik személyének és emberi mivoltának tiszteletben tartására. A magántulajdon, a másik verejtékkel szerzett felszerelésének tisztelete, megóvása, megőrzése. Nem alázza meg magát az alkohol mértéktelen fogyasztásával, nem csapja be társait. Jó kedéllyel fogad mindent, s nem tart haragot, nem bosszúálló. Nem fuvalkodik fel és szeretettel fordul a felebarátaihoz. Segítőkész és ezt nem tartja nyílván.


      2. Hit – „Mert a Hollók örökké élnek!”


Harcosnak nem nevezhető az, ki valamiféle hittel nem rendelkezik. Vallás, szimbólumok, szertartások, sors, meditáció, összpontosítás, erőpróbák és beavatás. Ezek jellemzik az igaz küzdőt. Magyarországon számtalanszor zengett ima az Ég felé a csaták, bajvívások, várháborúk korában. Ma az egész keresztény világ délben zengi a magyarok dicsőséges tetteit. Nándorfehérvár és Hunyadi emléke nem maradt nyomtalan. Tudod, miért harangoznak? Miért maradna nyomtalan egy magyar hagyományőrző szíve? Higgy egy mindent átfogó erőben, ki az Életet megalkotta, s a lélek halhatatlanságában. Hidd, hogy okok és következmények egyfajta láncolatában élünk. Vajon milyen okból jött létre a Rend? Miért vagy itt, mi tartja össze az ide sereglő embereket? Mi a Sorsod?


      3. A gyöngék és elesettek védelmezése, illetve a rászorulókkal szemben irgalmas, bőkezű, jószívű


Mindannyian gyengék és elesettek vagyunk. Csecsemőkorunktól óvó kezek felnevelnek és gyarapodunk testben és lélekben egyaránt. De ezzel a folyamat nem szakad meg! Felnőttként számtalan próba elé állít az Élet Mestere. Egymás támaszai kell, hogy legyünk, segédkezet nyújtsunk, ha a másik költözik, gyermeket vár, anyagilag megszorul, teste sérülést szenved, lelkileg mélyponton van. Példát adva és segítőkezet adva kell fáklyaként lobognunk. A fogyatékkal élők, gyermekek, betegek, idősek, szüleink részére már többször adtunk magunkból, tudásunkból karitatív fellépések alatt. Folytassuk eme tevékenységünket a mindennapokban is! Ruha - és adománygyűjtéssel, erőszakoskodóktól való megszabadításukkal, tiszteletünk kifejezésével, s mindennel, mi erőnkből telik.

      4. A szülőhaza szeretete

A Haza a Gyökér, melyből fakad életed, sorsod. Az ország melynek nyelvét beszéled, hagyományait őrzöd, ételeit eszed, borát iszod, s majdan földjében nyugszol. Azonban ki hazáját nem ismeri, nem is szeretheti. Ismerd meg hát cimbora, s járd erdőit, igyad patakja vizét, jó borait, mely biz vére az. Hegyeinek levegője a Te tüdőd, városai a sejtjeid, folyói, s patakjai ereid. Vigyázd és óvd a Természet rendjét hát, mert betegséggel sújt téged Testvér!
      

      5. Bátorság


Szívünkben és karjainkban valami furcsa rezdülés indul el, midőn bajvívásra, buhurtra, párviadalra, táncra, tüzes bemutatókra készülünk… Kiállás önmagunkért és másokért. Mikor nem számíthatunk a másik segítségére, mert nincs ott velünk.
A sorsfordító dolgaink, vizsgáink, szavunk és gondolataink kifejtésekor szükség van a belső tartásra. Az erőre, mely királyaink pajzsain vörösen izzik, s oroszlánként tör elő, ha eljött az ideje. Védd meg, akit bántanak, magadat, családodat, hazádat. Ne futamodj meg a lehetetlennek ítélt dolgok elől! „Küzdj és bízva bízzál!” – mondja Madách Az ember tragédiájában. Szüntelenül harcol a gyengeségei ellen.

 

      6. Hűség

Világunkban egyre kevésbé tapasztalható erény. Pedig az emberi kötelékek egyik alapköve. Hűségesnek lenni annyit jelent, mint a felénk ültetett bizalmat megszolgálni.    A bizalom elvesztésekor megszűnik minden. Nincs gyökér, melybe kapaszkodhatnál, hiszen a barátság, szerelem, testvériség alapja ez. Ezért kell kapaszkodó egy megsüllyedt világban, szilárd alap egy közösség életében. A hűség annyit tesz, kitartasz bármilyen helyzetben, időben amellett, amelyért megküzdöttél, s fontos neked. Bizalommal kell lennünk akkor, mikor társunkkal bajvívást mutatunk be, midőn várjuk a fellépésre ígérkezőket, a sérüléseinket ápolókat, vagy amikor gyermekeinket barátunkra bízzuk. Hűnek kell lennünk tehát a hazánkhoz, társainkhoz, szerelmünkhöz, házastársainkhoz, barátainkhoz, Rendünkhöz. S még valami. Hűnek lenni sokszor az, hogy feladod az egyéni érdekeidet egy felsőbbrendű dologért, eszméért. Nem szóval, hanem tettekkel.

      7. Becsületesség, adott szavát megtartja

Az adott szó kötelez. Gondolták a régiek, s gondoljuk most is. Mert elvárunk mindenkitől minden ígéretének megtartását, s mást is. Akkor magunkba nézve tudnunk kell: hogyan is lehetne hiteles ember, ki más értékrendet követ, mint amit meg szeretne jeleníteni? „Bort iszik, s vizet prédikál”- ismerjük a mondást. Ez azt jelenti nincs hasadás a tettek és gondolatok között. A becsületes ember nyugodtan hajtja álomra fejét, s mer tükörbe nézni. Lelkiismerete tiszta, s nem szorong. Nincs „világfájdalma”, mert tudja, lépéseivel valamivel előrébb mozdította világát. Nem változtatja véleményét állandóan.

      8. Mértékletesség

Mértékkel ruháztatott fel az egész Világ. Az emberi test csodálatos szimmetriája, arányai a bibliai képet veti elénk: Isten képmása. Ezért amit teszel, azzá leszel! Ha nem vagyunk vallásosak, akkor is tudjuk, melyik dolog használ és építő jellegű, melyik nem. A mérték megtalálása egyénre szabott, nem egyszerű feladat. A táplálkozás és életmód befolyásolja a fizikai erőnlétet és szellemünket is. Fegyvert az tartson kezében, ki érdemes reá. Az alkohol butít, s nyomorba dönt, ha nem mértékkel fogyasztják. Számtalan dolog csábít, akár elektronikus, akár élvezeti cikk, vagy dolog formájában. A cél: tudj nemet mondani arra, ami árt!

Azon tulajdonságokról, amivel eme erkölcsi, etikai kódex bír.


Nagy fontossággal bír az, hogy jelen kódex egy iránymutató eszköz. Nem ad teljes és részletes utat, hiszen azt mindenkinek magában kell meglelnie. Magunkban van a létra, s hogy kapaszkodót leljünk egymásban és ezen úton, szükséges valamiféle bizonyosság. Bizonyosság abban, hogy vannak örök értékek, melyekhez igazodnunk kell. Bizonyosság abban, hogy értelmet kell adni tetteinknek, s hosszabb távon szükséges szemlélnünk önnön fejlődésünket. A fejlődés záloga a nyitottság. Amennyiben elfogadjuk több ezer év harcosainak tapasztalatát, úgy magunk is nemesebbé, tisztábbá válhatunk.

Lehetetlen egy közösség létezése közös tudat, közös élmények és közös gondolati struktúrák nélkül. Amennyiben nem tekintjük ezen írást örökérvényűnek, úgy hiányzik belőlünk az, amiért íratott: szeretet és az egymás iránti odafigyelés.